Új-Zélandon az autós közlekedés számít alapértelmezettnek. Tessék ezt nagyon komolyan venni, mert egyes különleges helyzetek leszámítva (talán Wellington kivételével) csak nagyon nehézkesen lehet gépjármű nélkül boldogulni. A tömegközlekedés jelenleg még mindig igen fejletlen, bár tény, hogy az utóbbi egy-két évben határozott fejlődésen ment keresztül.  Egyelőre azonban nagyon messze áll attól, amit tetszőleges európai nagyvárosban megszokhatott az ember: nincs földalatti, a buszhálózat kissé ad-hoc módon és drágán működik, a távolságok viszont nagyok.

Auckland nagy város, már nem lélekszámra – 1.24 millió lakos –, hanem területre. 1086 négyzetkilométer, ami akárhogyan is számolom, nagyjából a duplája Budapestének (525 km2). Ezzel szemben tömegközlekedés nincs. Illetve van valami, amit annak csúfolnak – például némi buszközlekedés és egy pár éve felélesztett vonat, ami leginkább a HÉV-re hajaz –, de gyakorlatilag elhanyagolható hatékonyságú, és a mindennapi életben használhatatlan.
Én például helyi mércével mérve nem lakom vészesen messze a munkahelyemtől – 15 km –, de ha tömegközlekedve szeretnék bejutni, akkor átszállással, 1 óra 7 perc alatt érnék be, 7 dollár 50 centes jegyáron. Ez ugye oda-vissza $15. Ha a mostani árakat nézem, ezért majdnem 10 liter dieselt kapok, amivel akár száz kilométert is tudok autózni, nem számítva, hogy a csúcsforgalomban is csupán fél órát kell vezetnem. Van ugyan havi bérlet – 200 dollár momentán – de rövid fejszámolás után kiderül, hogy az sem bolt.

Ezzel szemben Új-Zélandon kifejezetten olcsó az autótartás.

Egyfelől a jó állapotú használt autók ára mulatságosan alacsony. Nemcsak az itteni jövedelmekhez képest, de objektív mércén is. Anélkül, hogy nagyon belemennék a részletekbe: durván $1000 körül már teljesen elfogadható kocsit tud venni magának az ember, $6-8000-ért pedig viszonylag keveset futott, használható, kényelmes modellt.
Az új, szalonautó árakról nincsenek részletesebb információim, de első blikkre olcsóbbak a magyar áraknál.

Másfelől ugye olcsóbb az üzemanyag is: jelen pillanatban $1.91 $1.63 a benzin literje míg $1.59 $1 a dieselé. Mondjuk a diesel autó tartása kicsit trükkösebb – van úgynevezett Road User Charge, amit kilométer alapján kell fizetni, de ha ezt is beleszámolom, akkor sem sokkal több $1.95-nél is olcsóbb a diesel.

Nincs kötelező biztosítás, zöldkártya és súlyadó – van helyettük Registration, amit lehet 3-6-9 hónapra vagy egy évre fizetni (egy évre $183), illetve van WOF (Warrant of Fitness), ami leginkább a mi műszaki vizsgánknak felel meg. A WOF-ot hatévesnél fiatalabb autókra 12 havonta, az ennél öregebb autókra 6 havonta kell megcsináltatni. A WOF díja változó: nagyjából $30 körül van, de épp most találtam egy szervízt, ahol már $17.50-ért megcsinálják.
Persze, ha a WOF-on elhúzzák az embert, akkor fizetheti a javítás költségeit, de alapesetben egy rendben lévő gépkocsi TCO-je (Total Cost of Ownership): autó ára+$183/év+$35/év (hat évesnél öregebb benzines járgány esetén).
Tegyük hozzá még, hogy az autópálya használat ingyenes, és a parkolási díj sem haladja meg budapestit, viszont sokkal könnyebb nem fizetős helyet találni.

0 Responses to “Autózás”


  1. No Comments

Leave a Reply

You must login to post a comment.